A jelenlegi rendszerben az uniós tagországok közötti adásvételnél nem kell forgalmi adót fizetni, így a csalók megtehetik, hogy áfamentesen vásárolnak egy másik tagállamból, majd az árut az áfát felszámolva adják el, de az adót nem fizetik be. Egyes csalók egész láncot építettek ki, amelyekben nehéz nyomon követni a termék útját és kimutatni az áfával visszaélőt. Kovács László adó- és vámügyi biztos szerdán Brüsszelben mutatja be tervét, amelyet néhány nappal később az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei is megvitatnak. Az előterjesztés több változatot is felvázol az uniós fellépésre, így a tagállamok közti együttműködés fokozását, illetve azt az elképzelést, hogy a forgalmi adót csak a lánc legvégén fizessék. A lap szerint azonban Kovács László azt a megoldást részesíti előnyben, amely az adásvételi lánc legelején róná ki az adót. A European Voice című brüsszeli lap ugyanezen témával foglalkozó friss cikke szerint a bizottság azért is lépni kíván a témában, mert az elmúlt években jelentősen emelkedett a csalások értéke. A testület évekkel korábban is észlelte már a problémát, különösen a termékek körforgását kísérő visszaéléseket, de mindeddig nem próbálta szabályozási szinten megoldani azt. A bizottsági elképzelések között szerepel az is, hogy könnyítik a cégek helyzetét az áfarendszer adminisztrációjának egyszerűsítése révén, ám ahhoz, hogy a jelenlegi, a fogyasztás helyszínét figyelembe vevő rendszer helyett a származási országra helyezzék az alaphangsúlyt, minden uniós tagállam egyetértésével jogszabályt kellene változtatni. Adókérdésekben ugyanakkor ez roppant nehézkes, mert egyes EU-tagállamok húzódoznak a harmonizálást célzó intézkedésektől, különösen ha amögött a ráták közelítésére tett nyomást is érzékelnek.