A mérsékelt égövi ózonlyuk úgy tűnik 2049-ig fennmarad, így megszűnése 5 évvel tovább tart a korábban számítottnál. Az Antarktisz feletti ózonlyuk eltűnésére pedig 2065-ig kell várni, azaz 15 évvel tovább mint korábban gondolták - közölte WMO, a Meteorológiai Világszervezet. A WMO kutatója, Geir Braathen az előrejelzés módosítását az ózonréteget károsító folyamatokkal kapcsolatos új ismeretekkel magyarázta. Az időbeli elhúzódásnak nem az az oka, hogy az ózonréteg védelmében kötött nemzetközi megállapodást nem tartanák be az aláírók, a megállapodás érvényben van és hatékony. Az ózon legnagyobb ellenségei a fluorszénhidrogén vegyületek, amelyeket korábban egyebek között hűtőszekrényben és légkondicionáló berendezésekben használtak hőcserélő közegként. Az ENSZ környezetvédelmi szervezete, az UNEP szerint az iparosodott országok a kilencvenes években teljes egészében beszüntették a környezetkárosító vegyület alkalmazását, a fejlődő országokban pedig jelentős mértékben csökkent a felhasználás. A fluorszénhidrogének azonban meglehetősen stabil vegyületek és rengeteg fluorszénhidrogént használó régi készülék van még üzemben. Az évente újra és újra kialakuló antarktiszi ózonlyuk éppen mostanában kezd formát ölteni és szeptember 20-a körül éri el legnagyobb kiterjedését. Mérete évről évre változik. Az ózonréteg szűri ki a napsugárzás bőrrákkeltő ultraibolya spektrumának nagy részét